|
"A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna." Földes László: A vadászat alapelvei
|
Borok Borvidékek Etyek–Budai borvidék | Etyek–Budai borvidék |
|
|
|
| Írta: Kende | |
| 2012. március 05. | |
 Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A XIX. század végétől a Törley család híres perzsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték. Az Etyeki-Budai borvidék a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei és a Budai-hegységig húzódik. A borvidék alapvetően három nagyobb zónára oszlik: a szorosan vett etyeki területre amely Csabdin, Bicskén, Etyeken, Válon keresztül Pázmándon keresztül Pákozdig elterülő körzetre és a Budai- hegység délnyugati oldalán a Töktől Budakesziig terjedő zónára. A legnagyobb területen Olaszrizlinget és Chardonnay-t termesztenek. A Zöld veltelini, a Szürkebarát, a Sauvignon Blanc, a Rizlingszilváni is egyenként 50 és 100 ha közötti termőterületet mondhat magáénak. Újabban kékszőlőket – Pinot Noir, Merlot és Cabernet Sauvignon – is találunk a borvidéken, zömmel a pázmándi körzetben. Az utóbbi évtizedekben a borvidéket leginkább az üde, savas, hűtött erjesztéssel készült egyelőre kissé egysíkúnak tűnő borok jellemezték. Adottságai kiválóan alkalmasak pezsgő alapbor készítésére, de a borvidék ennél jóval magasabb színvonalú borok előállítására is alkalmas lenne. Ezt néhány pincészet borai már évek óta, bizonyítják.  A borvidék teljes szőlőkataszteri területe 5632 ha, melyből 3927 ha I. osztályú. A szőlőültetvények területe az egész termőhelynek, csak mintegy 30%-a 1480 ha. A borvidék közigazgatásilag három megyében: Komárom, Pest, és Fejér megyékhez tartozik. Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII kerület Budafok. Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm. Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence településnek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei tartoznak ide. Az évi átlagos hőmérséklet itt az országos átlagnál kissé alacsonyabb (9,5-10,5 °C) a csapadék ellátottság viszont megközelíti az országos átlagot (400-800mm). A légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot ad: kevés a gombáskárosodás és ritkák a számottevőbb fagykárok. A talajképző kőzetek az Etyeki-dombság területén főleg a lösz és löszszerű negyedidőszaki üledék, továbbá minden mészkő, homokkő, ritkábban dolomit. A fiatal homokos lejtőlöszön alakult ki a borvidék jellegzetesen vályogos típusú talaja, amelynek magas aktív mésztartalma hozza létre, a borvidékre jellemző ún. ,,meszes borokat”.
A Velencei-hegységben gyakori a gránit törmelékével keveredett lösz. A budai körzet oligocén homokkövének felszínén lösz alapú csernozjom, a mészkő és dolomit felszínén erdőmaradványos csernozjom lúgos barna erdőtalaj található, néha jelentős aktív mésztartalommal.
Kedvencekhez ad
Bookmark
Hits: 76544 Trackback(0)
Hozzászólások
(0)
|
|
| Utolsó frissítés ( 2012. március 05. ) |
| Következő > |
|---|
A bejegyzés trackBack URI-címe
RSS-csatorna hozzászólásai