• Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Betmret cskkentse
  • Betmret nvelse
  • Eredeti mret
Bor és Vad képekben

Ars Poetica:

"A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna."

Földes László: A vadászat alapelvei

 

 
 
Kezdőlap arrow Borok
Borok
Lenkey Család Borászata és Picészete PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2010. szeptember 16.
Ifjabb Lenkey Géza 2001-óta vezeti az 1999 nyarán, édesapja által alapított szőlészetet és borászatot. A mintegy 10 hektárnyi, jó adottságokkal rendelkező termőterületen immáron 8 éve rövid csapos metszést, valamint a hozamkorlátozás és az alacsony tőketerhelés érdekében hajtás és fürtszelekciót alkalmaznak nagyon jó eredménnyel. A hektáronkénti 20-25 mázsás terméshozam, maximum 6-8 fürtöt jelent tőkénként, aminek köszönhetően a Lenkey borok igen szépen hozzák a terroir által nyújtható maximumot és komoly szakmai eredményeket érnek el mind belföldön, mind pedig külföldön egyaránt.
Utolsó frissítés ( 2010. szeptember 27. )
 
Csáter apó pincéje PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2010. augusztus 11.
"Csáter apó - hivatalos nevén Hegyi József - a dédapám volt. Kiváló bogácsi borász, aki azt vallotta: nem a bor a lényeg, hanem a borozgatás. A bor nála csupán eszköz volt egy különleges lelkiállapot megteremtéséhez. Egészen pontosan, a bor nem csupán mámort adott neki, hanem feledkezést és fõleg lelki békét. Ehhez a különleges nirvána állapothoz természetesen minõségi bor dukált. Ezért dédapám földi életében mindig azt hangoztatta: a bornak olyannak kell lennie, mint azasszonyhűségnek és a férfiúi jellemességnek. Vagyis szilárdnak és rendíthetetlennek…"
 (Részlet Hajdú Imre: In memorian Hegyi József című írásából )

 A pincét - a legenda szerint - Csáter apó találta, valamikor az előző század elején, illetve, hogy a kutyája, aki egy nyúl után futott be egy üregbe. A furcsán visszhangos üreget aztán hozzáértő, dolgos parasztemberek kibontották, és mivel igencsak alkalmas volt rá, formás kis pincét csináltak belőle. Később szintén hozzáértő régészek azt mondták, hogy az üreg, késő-középkori gabonaverem volt, ahol a korabeli okos paraszt a török harács elől rejtette el a búzát, árpát, lónak való abrakot. Ezt a vermet hajtotta tovább sok szorgos kéz, - elvileg dologtalan téli napokon - és lett belőle Csáter apó Pincéje.
 
Utolsó frissítés ( 2010. szeptember 16. )
 
Bárdos és Fia Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2010. június 09.
Gyöngyösön a farkasmályi pincesor története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az első pincéket az 1700-as években francia hadifoglyok vájták ki a Sárhegy andezittufa kőzetéből. E pincék a helyi szőlőbirtokosok és borkereskedők tulajdonában csakhamar igen fontos szerepet kezdtek el betölteni a Mátrai borvidékről származó kiváló borok kereskedelmében. E tendencia szerencsére napjainkra is jellemző, hiszen akik mátrai borokat akarnak kóstolni, azok többnyire először a farkasmályi pincesorra látogatnak el.
 


Itt, a 22. szám alatt található a Bárdos és Fia Pincészet is, ahol Bárdos Benjámin és fia Tamás segítenek a szőlőnek borrá válni. A családi borászat Nagyrédén feldolgozott szőlőjéből hűtéses irányított erjesztéssel készült új borok kerülnek e pincébe, majd a kezelések, illetve egyes fajták esetében a Barrrique hordós érlelést követően itt kerülnek lepalackozásra. Az ideális pinceklíma a kiemelkedő évjáratú palackos borok hosszantartó tárolását teszi lehetővé, ezért hoztak létre külön egy palackos érlelő pinceágat is.



Utolsó frissítés ( 2010. június 09. )
 
A Homoky Család Pincészete PDF Nyomtatás E-mail
Írta: -ka-pír-   
2010. május 15.
A nemesi múlttal rendelkező Homokyak Tállyán tősgyökeresnek számítanak, a feljegyzések szerint 1886-tól foglalkoznak szőlőtermesztéssel és borászattal. A II. Világháborút követően a család több száz holdas birtoka államosításra került, csupán a szülői ház, a pince és néhány sor szőlő maradt meg belőle.
 

Jelenleg a 4. generációs Homoky András gazdálkodik a családi szőlő területen, aki az 1970-es években kezdett el szőlőtermeléssel foglalkozni hivatásszerűen. A rendszerváltást követően a régi családi birtokból 8 hektárnyit sikerült visszavásárolnia, jelenleg ezen termel szőlőt, és további 20 hektárnyi termőterületről vásárol fel jó minőségű alapanyagot tradicionális tokaji borok elkészítéséhez.
 

Utolsó frissítés ( 2010. május 20. )
 
Mészáros Pál Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2010. április 07.
Mészáros Pál és családja egy 40 hektáros ültetvényen gazdálkodik a szekszárdi borvidék szívében.  Szőlőterületeik igen széles fajtaválasztékot mutatnak, így a belőlük készült borok repertoárja is meglehetősen színes, évjáratonként több mint tíz féle bor kerül palackba, a nagytestű barrikolt vörösöktől kezdve, a kadarkából készült fehér desszertborig.
 
 
A szelektált alapanyagokból készített mustból irányított, tartályos erjesztéssel születnek a borok, melyek aztán a rosé kivételével 1-2 évet töltenek el barrik, illetve ászok hordókban a palackozás előtt. A borászat több kiváló, löszbe vájt érlelő pincével rendelkezik, bemutatópincéjük, a mintegy 800 m2 -es Mészáros Borház és Pince pedig Szekszárd belvárosában, a Kossuth Lajos utca 26. szám alatt található.
 

 Mészárosék bemutatópincéjében előzetes bejelentkezés alapján módunk nyílik megismerkedni a Szekszárdi borok legmagasabb minőségi kategóriájával, a jellegzetes fajták és terroir tükrén keresztül, de ugyanitt  elkölthetünk barátaink körében egy kiváló borvacsorát is, melyet Mészárosné állít össze kívánságunk szerint  a magyar konyha remekeiből.  
Utolsó frissítés ( 2010. április 07. )
 
Balatonfüred-Csopaki borvidék PDF Nyomtatás E-mail
Írta: -ka-pír-   
2010. január 31.
Feltehetően már Probus császár idejében fejlődésnek indult a Pannóniában már régebbről ismert szőlőművelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak. A szőlőmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szőlészeti tárgyú - főként szüreti - jeleneteket örökítettek meg. Balatonfüreden a honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, de 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között Csopakon is volt szőlője. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. Az elkövetkező századokban az ország kulturális élete áttevődött a Balaton környékéről a Duna vidéki várak körzetébe, így a füredi és a csopaki bor csak a vidéki nemesek mulatozását, s a jobbágyok búfelejtését szolgálta. A török idők végvári csatározásai valószínűleg itt is meggyérítették a szőlőművelők számát, s egyidejűleg csökkent a szőlőterület is. A XVIII. sz.-ban újra fellendült a Balatonfüred fejlődése, a XIX. század közepére pedig már a Balaton "fővárosa" lett, ahol a megyei és az országos előkelőségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.
 
A borvidék a Balaton északkeleti részén és azzal párhuzamosan húzódó Balatonalmáditól Zánkáig terjedő hegyvonulat lankáin, a hegyek által körülvett völgyek, medencék oldalain terül el. Fontosabb községei között említhetjük még Felsőörsöt, Lovast, Paloznakot, Tihanyt, Balatonszőlőst és Szentantalfát. A bortörvény úgynevezett bortermő helynek ismeri el még a Balaton Veszprém megyei partján a Balatonkenese, Balatonfőkajár és Balatonvilágos környéki szőlőket. A terület klímája szélsőségektől mentes, kiegyenlített. A viszonylag enyhe telet korai kitavaszodás követi, a nyár nem túl forró, utána többnyire hosszú, derűs, száraz ősszel. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükréről visszaverődő fény segíti emelni a szőlő minőségét. Talaja rendkívül változatos. Itt előfordulnak a fillitpalán, permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton, bazalton, bazalttufán, pannonhomokon, márgán és löszön kialakult rendzina és erdőtalajok is. Jellemző látvány, hogy a föld szokatlanul vörös.

 A borvidék legértékesebb szőlőfajtája az Olaszrizling: bora zöldes-sárga színű, rezeda illatú, ízében a fajtára jellemző keserűmandula utóíz dominál, többéves tárolást követően pedig szilvaillatú, másodlagos bukéval gazdagodik. A balatonfüredi olaszrizling általában lágyabb, simább, míg a csopaki olaszrizling savakban gazdagabb, élénkebb ital - amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált.

Ma is Balatonfüred a borvidék központja, amely a Balaton északi partjának egyik legszebb részén található, és 1987 óta a Szőlő és Bor Nemzetközi Városa. A település régi hagyományokat felelevenítő ünnepe a Borhetek, melyet minden év augusztusában rendeznek meg, néhány kényszerű év kihagyásával 1932 óta. A csodálatos szépségű Tagore sétányon a szőlősgazdák a borvidék legjobb borait kínálják, páratlan szépségű panorámában gyönyörködhet az ide látogató. Népi- és iparművészeti kirakodó vásár, s minden este látványos műsorok szórakoztatják a közönséget. A Csopak Környéki -, a Balatonfüred és Környéke -, a Dörgicse és Környéke - és a Zánka-Nivegy-völgyi Borút Egyesület minősített borút állomásai lehetőséget teremtenek az igényes borkóstolásra és vásárlásra minden kedves vendég számára. A borivás kultúrájának hagyományait pedig a Balatonvin Borlovagrend őrzi.
 
A borvidék híres fajtája az Olasz rizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedő minőségével márkanévvé vált. A vidék olyan remek borfajtáknak is otthona, mint például a Chardonnay, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Tramini, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni, Kékfrankos, Merlot és Zweigelt.

 

Utolsó frissítés ( 2010. január 31. )
 
Illés Pince PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2009. december 05.
 Az 1998-ban létrehozott családi pincészet jelenleg 10 hektáron gazdálkodik, melyből 6,5 hektár termő, 3,5 hektár pedig új telepítés. A klasszikus tokaji fajták közül 90%-ban furmintot és hárslevelűt termelnek, a fennmaradó rész túlnyomó többségében sárgamuskotály.  Az Illés Pincészet birtokai a világörökség részének nyilvánított Erdőbénye, Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr és Tarcal történelmi, kiváló fekvésű  dűlőiben - Mulatóhegy, Huza-dűlő, Lapis-dűlő, Serfőző-dűlő - találhatók.
 
A család birtokában jelenleg 4 működő pince van. Ebből Bodrogkisfaludon egy tatárjárás kori 25.000 literes pince, valamint két kisebb átmeneti tárolópince működik. Központi és egyben bemutató célokat is szolgáló pincéjük a festői környezetben elhelyezkedő Erdőbénye központjában található Illés Pince. A borház alatt húzódó, részben kétszintes, hétágú pincerendszer a legendás 22 ágú Rákóczi pince 2 ágát foglalja magába, melyben 400 hl bor elhelyezésére van lehetoség. Klímája a nagy mélységnek és a horzsaköves riolittufa kőzetnek köszönhetően optimális, hőmérséklete 10-12 fok között ingadozik.

Utolsó frissítés ( 2009. december 08. )
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 10 - 18 / 82