|
Írta: Koren István
|
|
2008. június 06. |
|
Vélhetően magyar eredetű fajta. A Tokaj-Hegyalján, Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele.
Zöldessárga színű, illatában és zamatában hársmézre utaló, testes bor. Ízben enyhén fűszeres, savai elegánsabbak, mint a Furminté, fanyar utóízzel bír. Több éves érlelés során kiváló minőséget ad. Önállóan a debrői hárslevelű, a furminttal együtt a híres tokaji borkülönlegességek - a szamorodni és az aszú - alapjául szolgál. |
|
Írta: Koren István
|
|
2008. június 06. |
|
Németországban Mosler, Franciaországban Tokay néven ismerik. Hazánkban elsősorban Tokaj-Hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található.
Illata fiatalon az érett almára, ászkolás után mézre és dióra emlékeztet. Extrakt-gazdag, tüzes, robosztus, kifejezetten savhangsúlyos, kissé fanyarkás ízű bor. Érlelést igényel és jól eltartható. Jobb évjáratokban kiváló minőséget terem, ami túléréssel és aszúsodással fokozódik. |
|
Írta: Koren István
|
|
2008. június 06. |
|
Magyar fajta, mely a Kárpát-medencében alakult ki. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt (azokon a területeken, amelyet mostanra elfoglalt a város). A filoxéravész óta a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. A Kéknyelű elsősorban szóba jöhető beporzó fajtája. A két fajta bora is sok hasonlóságot mutat.
Magyar eredetű fajta, mely a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidék van otthon.
Zöldesfehér színű, illatvilágban kevésbé gazdag bor. Száraz, kemény és kissé fanyar. Friss, savhangsúlyos, egyszerű bor, magas alkoholtartalommal, markáns savakkal. A móri borvidéken az évjáratok többségében tüzes, testes, kissé fanyar bort készítenek e fajtából. |
|
|
Írta: Koren István
|
|
2008. június 06. |
|
Magyar eredetű fajta, mely az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével jött létre. A Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidéken jellemző.
Illatos, sajátosan fűszeres zamatú, élénk savtartalmú, alkoholban gazdag bor. Sokéves érlelésre megfelelő savak hiányában nem alkalmas. |
|
|
Írta: Koren István
|
|
2008. június 06. |
|
Főleg Ausztriában, Gumpoldskirchen környékén termesztik. Magyarországon jóformán csak Baranyában található. A Móri ezerjót néha tévesen Zierfandlernek nevezik.
Színe többnyire aranysárga, zöld árnyalatokkal. Finom virágos illat, diszkréten fűszeres íz jellemzi. Kissé lágy, jól eltartható bor. |
|
Utolsó frissítés ( 2008. június 06. )
|
|
|
Írta: Koren István
|
|
2008. június 06. |
|
Franciaországból származó világfajta, hazája Burgundia, ez a bor képezi a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. Hazánkban korábban kereklevelű néven is használták. Megtalálható a Hajós-Bajai, Soproni, Etyek-Budai, Pannonhalma-Sokoróaljai, Mecsekaljai, Balatonfelvidéki, Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken.
Különlegesen illatos, illata zöldalma- és tűzkőillat, néha füstre emlékeztet. Ízében dominálnak a más fajtákhoz nem hasonlítható összetett savak. Érett sárgadinnye, méz, érett bornál pedig a vajasság ízjegyeit hordoza. Markáns karakterjegyei miatt előnyére válik, ha barrique-ban (kis méretű, új tölgyfahordóban) érlelik, igazán sokféle ételhez illik. Rendkívül elegáns, minőségi fehérbor, sokáig érlelhető. A túlérett termésből készült borok különlegességnek számítanak. |
|
|
Írta: Kapalló G. Gyula
|
|
2008. május 19. |
|
 A Heimann család az 1728-ban született Michael Haiman borásztól származtatja családfáját, aki a Fekete-erdõ környékérõl hozta magával a svábok fejlett borkultúráját. Az általa megteremtett szőlészet és árutermelő borászat nagy hatással volt a szekszárdi borkultúrára és a térség gazdasági fejlődésére egészen a II. Világháborúig. Az ezt követő évtizedek azonban szinte mindent elpusztítottak, amit a család mintegy két évszázad alatt felépített.
Szerencsére az 1990-ben egy kis présházzal és 0,6 ha. szőlővel újjászülető családi vállalkozás mára már ismét egy nagyobbacska, mintegy 20 ha-os birtoktestet, valamint egy egészen komoly és korszerű feldolgozó üzemet mondhat a magáénak a Szekszárdi Borvidéken, melyhez nemrég készült el újonnan egy kiváló érlelőpince is. Az ily’ módon főnixként újraéledő családi borászat technológiai törekvéseiről összefoglalva elmondható, hogy a megőrzés érdekében a maximumot, egyéb beavatkozásban pedig a minimumot célozzák meg annak érdekében, hogy a borok a legtermészetesebben szekszárdiak és Heimannok maradjanak.
|
|
Utolsó frissítés ( 2009. február 21. )
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
|
| Eredmények 73 - 81 / 82 |
Borok 
