|
"A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna." Földes László: A vadászat alapelvei
|
| Tárkony |
|
|
|
| Írta: -ka-pír- | |
| 2008. január 08. | |
 Nyugat-Ázsiából származó évelõ növény, mely régebben majd minden magyar háztartásban kedvelt fûszer volt. A régen tárkonyürömnek, vagy népies nevén esztragonnak nevezett növény feltehetõen a kozmopolita középkori Erdély közvetítésével került a Kárpát-medencébe. Népies neve a francia estragon = "Kicsi sárkány" szóból származik. (Csukás István talán innen merítette a Süsü-ben szereplõ "Sárkányfûárus" alakját.) Feltehetõen azonban mindkét eredeti elnevezés az arab tarkhün szóból ered, ami a gyökértörzs csavarodó voltára utal. Érdekes, hogy a hellenisztikus korban, de még a tündöklõ és fûszerekben duskáló Római Birodalom idején sem ismerték Európában. Fûszerkénti használatát elõször Ibn-al Baytar arab botanikus említi az 1600-as évek derekán. Általában a savanyított ételek különleges ízesítõje, de levesek, szárnyas, hal- és vadas ételek, birka- és báránysült, illetve különféle fõzelékek nyers, vagy szárított formában egyaránt használható fûszere. Szinte parfümösnek mondható illatát az ételecet is könnyen átveszi, minek folytán könnyen készíthetünk belõle salátaecetet oly módon, hogy egy üvegbe tárkonyfüvet helyezünk és felöntjük azt annyi borecettel, amennyi éppen ellepi. Lezárt üvegben 1-2 napig érleljük és már használhatjuk is.
Kedvencekhez ad
Bookmark
Hits: 48225 Trackback(0)
Hozzászólások
(0)
|
|
| Utolsó frissítés ( 2008. január 09. ) |
| < Előző | Következő > |
|---|
A bejegyzés trackBack URI-címe
RSS-csatorna hozzászólásai