Bor És Vad

A marhabélszínhez hasonló színû, ám még attól is szárazabb és zsírszegényebb strucc combhúst az izomkötegek mentén megtisztítjuk a hártyától, majd 1 centi vastag szeleteket vágunk belõle és jól kiklopfoljuk azokat. Az így kapott hajszálvékony szeleteket finomra tört színesborssal és sóval fûszerezzük, majd bekenjük olajjal és néhány órán-, vagy akár egész éjszakán keresztül pihentetjük a hûtõszekrényben. Felhasználás elõtt a szeleteket kókuszreszelékbe forgatjuk, majd wok-ban olajat hevítünk és hírtelen kisütjük benne az íly módon bebundázott húsokat. 

 

A struccszeleteket ekkor félrerakjuk és a visszamaradt olajban megpirítjuk a metéltre vágott sárgarépát, majd hozzáadjuk a negyedekbe vágott gombát. Ha a répa már félkész állapotban van, adjuk hozzá a félbevágott erõspaprikákat, a lereszelt gyömbért és fokhagymát, majd 1-2 perc múlva sorrendben a cukkinit, a padlizsánt és a kelt, melyeket szintén ceruzányi vastagságú metéltekre aprítottunk elõzõleg. Ha a zöldségek már kezdenek odakapódni az edényhez, öntsük körbe azt borral, hogy a pörzsanyagok leoldódjanak róla, ezzel is gazdagítva szaftot. (Borunk eredetileg természetesen pálmabor lenne, esetünkben azonban egy jó cserszegi fûszeres is kitûnõen megteszi helyette.) Végül reszeljük erre a zanzibári eredetû zöldségköretre egy szerecsendiót és keverjük el az egészben a mézet. A korábban kisütött és már valószínûleg kihült hússzeleteket csíkokra vágjuk és a wok szélén melegítjük fel. Az ételt párolt vadrízzsel tálaljuk.

 

Borajánló: 

 

Afrikai magyar kajához egy magyar nemesítésû szõlõbõl való bor, a már annyiszor emlegetett cserszegi fûszeres dukál. De a jó öreg  chardonnay, vagy a sokoldalú sauvignon blanc is jól megállja mellette a helyét . 

 

Egyéb képek: 

A bejegyzés trackBack URI-címe