|
"A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna." Földes László: A vadászat alapelvei
|
| Béres Borászat |
|
|
|
| Írta: -ka-pír- | |
| 2007. augusztus 13. | |
|
A birtok Erdõbénye határában található. Ezen a tájon a szõlõ õshonos nõvény, melynek bizonysága, hogy innen került elõ a miocénkori õsszõlõ, a Vitis Tokaiensis levelének sok millió éves megkövült lenyomata. A község egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, melyet a honfoglalás óta magyar faluként tartanak számon és elsõ írásos említése 1404-bõl származik. A település egykor a tokaji bor elõállításának egyik központja volt. A Bényei medence dél-dél-nyugati kitettségû negyedén elhelyezkedõ birtok olyan hagyományosan ismert és elismert dûlõket zár határai közé, mint az Omlás, avagy régebben használt nevén Zsabás dûlõ, a Diókút, a Barkóczi, a Pinceszerek és a Lõcse dûlõ. Ez utóbbi nevét Lõcse felvidéki szabad királyi városról kapta, mivel háromszáz évvel ezelõtt e terület Lõcse város tulajdonát képezte.
A birtok várhatóan, éves szinten átlagosan 200 tonna szõlõ, 1200 hektoliter, azaz 200 000 palack kiemelkedõ minõségû bor készítésére ad lehetõséget. A Bárdos Sarolta fõborász szakmai irányítása alatt álló vállalkozás ezzel a kapacitással már mennyiségi mutatók szerint is a tokaji borvidék jelentõs prémiumborászatai közé kerül. A birtokközpont és feldolgozó megépítéséhez a borászat építészeti pályázat kiírásával fogott hozzá. Az elsõdleges cél természetesen a tökéletes borászati funkciók megvalósítása volt, de fontos volt az építészeti megjelenítés is, azaz hogy az épület minél harmonikusabban illeszkedjen természetes környezetébe, és a lehetõ legkisebb sebet üsse a tájon. További szempont volt még, hogy a birtokközpont építészetileg illeszkedjen Hegyaljához, Zemplén megyéhez, és építésekor elsõsorban helyi anyagokat használjanak építõanyagul. Az épület falait ezért fehér bodogkeresztúri és sárgás tónusú mádi mészkõ burkolja. A tájhoz és a régmúlthoz való alkalmazkodás további jele, hogy az épület körülöleli a szimbólummá váló nagy diófát, és közvetlenül az évszázados régi pince, a Lõcse tanya elé épült.
A Béres Szõlõbirtok és Pincészet elsõ borai a 2003-as évjáratból származnak. Ez az év nagyon jó indulást biztosított a borászatnak: a jó idõjárásnak, a hozamkorlátozásnak és a kíméletes feldolgozásnak köszönhetõen nagyon szép borokkal mutatkozhatott be a birtok. A 2003-as, Lõcse dûlõbõl származó Béres Furmint a hazai és a nemzetközi borversenyeken, Londontól Tokióig nyolc díjat nyert. Szakírók az évjárat egyik legszebb magyar fehérboraként értékelik. Az ígéretes kezdést további szép eredmények erõsítik és rövidesen piacra kerül a nagy ígéret, a 2003-as évjáratból származó aszú is. Programajánló Cím: Értékesítés: Orbán Gergely E-mail: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges Tel: (20) 807-4952 Kereskedõ: Zöldi-Kovács Árpád E-mail: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Kedvencekhez ad
Bookmark
Hits: 40544 Trackback(0)
Hozzászólások
(1)
|
|
| Utolsó frissítés ( 2008. május 19. ) |
| < Előző |
|---|
A Béres Szõlõbirtok és Pincészet 90 hektáros birtoka a tokaji borvidék mértani középpontjában, Erdõbényén, a Bényei medencében fekszik. A területet 2002-ben megvásárló Béres család eltökélt szándéka, hogy a borvidék ezen patinás részén újra csúcsminõségû borok készüljenek, melyek tovább öregbítik a tokaji bor hírnevét hazánkban és szerte a világon. A Béres Cseppel hírnevet szerzett tulajdonosok a természet szeretetét és tiszteletét, a megalkuvás nélküli minõségre való törekvést és az állandó újító kedvet hozták magukkal a borászatba. 
2003 és 2005 között a birtok elsõsorban a Lõcse dûlõ alsó 10 hektáros tábláján lévõ húszéves szõlõültetvényre támaszkodhatott, melynek 30%-a Furmint, 70%-a Hárslevelû. Az átlagos ültetvényterhelés 3,5-4 tonna/hektár, ami tõkénként, fajtától függõen 5-8 fürtnyire korlátozott termésmennyiséget jelent. A Béres Szõlõbirtok és Pincészet 2004 és 2005 folyamán további 35 hektár szõlõt telepített, alacsonykordonon hektáronként 5670 tõkét. A 2008-as szürettõl fordul termõre az új telepítés, melynek köszönhetõen a birtok ültetvényeinek fajtaösszetétele a tokaji hagyományok szerinti arányokra módosul: a 45 hektáros szõlõterületbõl 21 hektár furmint, 13 hektár hárslevelû, 5 hektár sárgamuskotály, 3 hektár kövérszõlõ és 3 hektár zéta lesz. 
Az épület összterülete 3000 négyzetméter, mely magába foglalja a szõlészeti, borászati, vendéglátói és irodai funkciókat is. Itt zajlik minden, a szõlõ beérkezésétõl a forgalomba kerülõ lepalackozott késztermék elõállításáig. Technológiai szempontból minden bizonnyal az ország legmodernebb feldolgozói közé tartozik, ahol a modern technika jól megfér a hagyományokon nyugvó tokaj-hegyaljai borászati technológiával. 
A bejegyzés trackBack URI-címe
RSS-csatorna hozzászólásai
