• Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Betmret cskkentse
  • Betmret nvelse
  • Eredeti mret
Bor és Vad képekben

Ars Poetica:

"A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna."

Földes László: A vadászat alapelvei

 

 
 
Kezdőlap arrow Borok arrow Borvidékek arrow Etyek–Budai borvidék
Etyek–Budai borvidék PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kende   
2012. március 05.
Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott itt a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált. Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. 1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste, így a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő fajtát szaporítsanak. A XIX. század végétől a Törley család híres perzsgőihez szükséges fehérbort is e térségben termelték.
 
Az Etyeki-Budai borvidék a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei és a Budai-hegységig húzódik. A borvidék alapvetően három nagyobb zónára oszlik: a szorosan vett etyeki területre amely Csabdin, Bicskén, Etyeken, Válon keresztül Pázmándon keresztül Pákozdig elterülő körzetre és a Budai- hegység délnyugati oldalán a Töktől Budakesziig terjedő zónára.
 
A legnagyobb területen Olaszrizlinget és Chardonnay-t termesztenek. A Zöld veltelini, a Szürkebarát, a Sauvignon  Blanc, a Rizlingszilváni is egyenként 50 és 100 ha közötti termőterületet mondhat magáénak. Újabban kékszőlőket – Pinot Noir, Merlot és Cabernet Sauvignon – is találunk a borvidéken, zömmel a pázmándi körzetben.

Az utóbbi évtizedekben a borvidéket leginkább az üde, savas, hűtött erjesztéssel készült egyelőre kissé egysíkúnak tűnő borok jellemezték. Adottságai kiválóan alkalmasak pezsgő alapbor készítésére, de a borvidék ennél jóval magasabb színvonalú borok előállítására is alkalmas lenne. Ezt néhány pincészet borai már évek óta, bizonyítják.
 


A borvidék teljes szőlőkataszteri területe 5632 ha, melyből 3927 ha I. osztályú. A szőlőültetvények területe az egész termőhelynek, csak mintegy 30%-a 1480 ha. A borvidék közigazgatásilag három megyében: Komárom, Pest, és Fejér megyékhez tartozik.

Etyeki körzet: Alcsútdoboz, Bicske, Csabdi, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII kerület Budafok.

Budai körzet: Budajenő, Budakeszi, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm.

Velencei körzet: Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence településnek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei tartoznak ide.

Az évi átlagos hőmérséklet itt az országos átlagnál kissé alacsonyabb (9,5-10,5 °C) a csapadék ellátottság viszont megközelíti az országos átlagot (400-800mm). A légmozgás gyakori, ami kiemelkedő termelési biztonságot ad: kevés a gombáskárosodás és ritkák a számottevőbb fagykárok.
 
A talajképző kőzetek az Etyeki-dombság területén főleg a lösz és löszszerű negyedidőszaki üledék, továbbá minden mészkő, homokkő, ritkábban dolomit. A fiatal homokos lejtőlöszön alakult ki a borvidék jellegzetesen vályogos típusú talaja, amelynek magas aktív mésztartalma hozza létre, a borvidékre jellemző ún. ,,meszes borokat”.

A Velencei-hegységben gyakori a gránit törmelékével keveredett lösz. A budai körzet oligocén homokkövének felszínén lösz alapú csernozjom, a mészkő és dolomit felszínén erdőmaradványos csernozjom lúgos barna erdőtalaj található, néha jelentős aktív mésztartalommal.
 
Trackback(0)
Hozzászólások (0)add
Szóljon hozzá Ön is!
smaller | bigger

security image
Írja be a képen látható karaktereket


busy
Utolsó frissítés ( 2012. március 05. )
 
Következő >