• Narrow screen resolution
  • Wide screen resolution
  • Betmret cskkentse
  • Betmret nvelse
  • Eredeti mret
Bor és Vad képekben

Ars Poetica:

"A Vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A Vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, amely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna."

Földes László: A vadászat alapelvei

 

 
 
Kezdőlap arrow Borok arrow Pincészetek
Pincészetek
Debreczeni Szőlőbirtok és Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2012. március 09.

A Debreczeni-Ferenczi család két birtoka közül a nagyobbik (12 hektáros) szőlőbirtok az Etyek-Budai Borvidék-hez tartozó Csabdi-Vasztély község határában fekszik. A nagyrészt 7000 tőke/hektáros új ültetvény fele a jövőben a tradicionális pezsgő készítéshez ad alapanyagot, a másik része klasszikus, csendes borok termelését szolgálja. A szőlőfajták: Pinot Noir (4,5 ha), Chardonnay (4,2 ha), Sauvignon Blanc (2,3 ha), Sárga muskotály (1 ha).

Az ültetvény földrajzi fekvéséből eredően, általánosságában jellemző az országos átlagnál pár fokkal alacsonyabb átlaghőmérséklet. Ezt ellensúlyozza a Szent László patak völgyének sajátos, kiváló benapozottságú, gyorsan melegedő, ugyanakkor enyhén szellős mikroklímája. A csapadékellátottság megközelíti az országos átlagot. Az ültetvények talaja mészkövön kialakult magas aktív mésztartalmú lösz. A dél-délnyugati kitettségű hegy-völgy irányban elhelyezkedő szőlősorokat 1,8 x 0,8 m tenyészterületre ültették. Az egész ültetvényt alacsony kordon művelésmódra alakították ki, melyen rövid csapos metszést alkalmaznak.

A tulajdonosok birtokfilozófiájának lényege, hogy kizárólag saját szőlőből, a kiváló adottságú ültetvény erősen korlátozott termését feldolgozva készítsenek nagy minőségű borokat évi 80-100 ezer palackos nagyságrendben.  Mindennek a érdekében fontos a szakszerűen, időben és nagy pontossággal elvégzett fitotechnikai munka, valamint a több lépcsős szüret alkalmazása. Utóbbi eljárás lehetővé teszi, hogy ugyanarról a tőkéről két-három menetben, az elkészíteni kívánt bortípusnak legmegfelelőbb érettségi állapotban lévő szőlőt szüreteljék le, a pezsgő alapokkal kezdve, a rozén át, a nagy minőségű csendes borokig.

Utolsó frissítés ( 2012. március 09. )
 
Götz Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2008. november 03.
A Tokaj-hegyaljai Götz Pincészet egy kis sváb településen, a festői környezetben elhelyezkedő Hercegkúton található, Sárospataktól mintegy 3 kilométerre. A falu büszkesége, a 2002 óta a világörökség részét képező Kőporosi és Gombos-hegyi pincesor. Utóbbi pincék között találhatók meg Götz István borász érlelő- és kóstolópincéi is.
 
Götz Pincészet - Csécsi-dűlő

A szőlő és bor szeretete, csodálata és a munka tisztelete családi örökségként hagyományozódik évszázadok óta és meghatározó szerepet tölt be a Götz Pincészet életében. Családi vállalkozásuk 17 hektáron elterülő, kitűnő fekvésű, első osztályú szőlőterületei összesen hat dűlőben helyezkednek el. E déli, délnyugati fekvésű, régebbi és újabb telepítésű területeken a hagyományos tokaji szőlőfajták mindegyike megtalálható, méghozzá olyan kiváló minőségben, amely lehetővé teszi, hogy az összes jellegzetesen tokaji borkülönlegességet elkészítsék belőlük.

Götz Pincészet

 
Utolsó frissítés ( 2009. február 21. )
 
Agancsos Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: -ka-pír-   
2008. október 11.

 A délvidéki gyökerekkel rendelkező Kovács Zoltán és felesége Éva asszony a Villányban élve mondhatni beleszülettek a magasszintű szőlőkultúra és borkészítés hagyományai közé. Családi pincészetüket 1990-ben alapították, mely a nemrégiben megújulva kapta az Agancsos nevet, a dűlőét, ahol a borászat szőlőinek egy része található.

 

Munkájuk során alapvető fontosságúnak tekintik a természet szeretetét, a minőség tiszteletét és az emberközeliséget. Ennek jegyében dolgoznak azon az egészen kicsiny, mintegy 6 hektár nagyságú termőterületen, mely a Villányi Borvidék legjobb dűlőiben helyezkedik el. S a hagyományos művelési formát megtartva, a kor minőségi elvárásainak megfelelő hozamkorlátozással így terem meg kezük alatt az az alapanyag, mely Villány legkiválóbbjai közé emeli boraikat.

 


 

 

Utolsó frissítés ( 2008. október 21. )
 
Orsolya Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló Gergely   
2008. szeptember 01.
 Orsolya és ZoliAz Orsolya Pince története Gyöngyösön kezdődött a ’90-es évek vége felé, ahol a két agrármérnök hallgató, Turcsek Orsolya és Tarnóczi Zoltán megismerkedett egymással. Hamar kiderült, hogy nem csak egymás, de a jó borok iránt is mély vonzalmat éreznek, így friss diplomájukkal a kezükben Zoli szülőföldjére, az egri borvidéken található Ostorosra költöztek és elhatározták, hogy semmi mást, csak nagy borokat fognak készíteni. Jobban mondva olyan borokat, amelyeknek egyéniségük van, melyeket csak hagyni kell, hogy hozzák a legjobbat, amit a termőterület és a fajta megenged. Orsi szavaival élve:

"Amikor az Orsolya Pincét megalapítottuk, azt tűztük ki célul, hogy felkutassuk Ostoros és Eger legjobb szőlőtermő dűlőit és megkeressük az ezekre a termőhelyekre leginkább jellemző fajtákat. A lehető legtermészetesebb módon igyekszünk borászkodni, kerülve minden mesterséges anyagot a feldolgozás és a borkészítés során. Ha nem így tennénk, elsikkadna a lényeg: képtelenek lennénk megmutatni, hogy az adott évjáratban, az adott szőlőfajtából, az adott termőhelyen milyen bor készítését tette lehetővé a természet.

Utolsó frissítés ( 2008. szeptember 03. )
 
Konyári Pince PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Mr. & Mrs. Hurricane   
2008. augusztus 04.
Konyári János az 1990-es évek elején a legelsők között jelent meg a hazai piacon minőségi palackozott boraival és egyesek szerint  ebben az élbolyban pedig ő volt az első, aki a barrique-hordós érlelést alkalmazta méghozzá nem is kis sikerrel. Barrique érlelésű, 1990-es évjáratú Cabernet Sauvignon-ja például nemcsak a Foodapest-VinAgora nagyaranyát, hanem a fogyasztók bizalmát is könnyen elnyerte. A pincészet névadója és megálmodója ezen túl azt is elsőként bizonyította be a borszerető magyar közönségnek, hogy a dél-Balatonon is lehet kékszőlőből csúcsborokat készíteni.
 
 
Konyári Pince

A Konyári pince jelenleg 33 hektáros területen gazdálkodik, ültetvényeik a környék jobb fekvésű dűlőiben találhatóak, melyekről évente körülbelül 150-200 ezer palacknyi bor kerül az igényesebb fogyasztók asztalára, pincéibe. Az ültetvényeinek 70%-a kékszőlő, ezen belül a két meghatározó szőlőfajta merlot, cabernet sauvignon. Jellemző fehérszőlőfajtái: chardonnay, sauvignon blanc, olaszrizling, hárslevelű. Az olaszrizling termőterületét folyamatosan növelik. A birtok egyik büszkesége, az 1757-ben épített téglaboltozatos pince, a balatonlellei Kishegyen található, ahol a szőlőművelés és borkészítés hagyománya 800 éves múltra tekint vissza. Maga a szőlő feldolgozása a legmodernebb építészeti technikák alkalmazásával megépített borházban és a hozzá készült érlelőpincében zajlik gravitációs módszerrel, mely a kiváló mínőségű alapanyag legkíméletesebb feldolgozását teszi lehetővé.

Konyári JánosKonyári János utánpótlásról is időben gondoskodott. Fia, Dániel, 2000-ben diplomázott, talán nem véletlen, hogy a barrique hordós érlelésből írta szakdolgozatát. Az egyetem után bejárta a fél borvilágot, Dél-Afrikában, Portugáliában, Kaliforniában és Új-Zélandon tanulmányozta a borkészítés rafinált metódusait.A Konyári pince borai így ma már apa és fia közös alkotásai.

A pince Sigillum Loliense névre hallgató cabernet-je idehaza és külföldön egyaránt nagy meglepetést okozott. Brüsszelben ezüst medállal jutalmazták, a Challenge International du Vin nagyversenyén bronzérmes lett. A borolimpikon egyébként Lelle egykori pecsétjéről (Sigillum Loliense=Lellei pecsét) kapta a nevét, mely már évszázadokkal ezelőtt is karózott szőlőt ábrázolt.

Konyári PinceAmikor a vörös Loliensenek testvére született, egy a helytörténeti könyvben felfedezett lelet került a címkéjére. A chardonnay és sauvignon blanc alkotta küvé különlegességét a reduktív feldolgozás mellett, a hosszan tartó erjesztés, illetve a hét hónapos finom seprőn tartás adja. Ennek eredménye a hallatlanul gazdag, fehér húsú őszibarackot idéző illatvilág és a telt, finom zamatok. Mégsem nehéz bor, hiszen a gyümölcsök uralják egész ízvilágát. A sikertörténet pedig - mint azt már sejtjük - nem a szerencsének köszönhetően, de töretlenül folytatódik, hiszen a 2003-as Sessio (Merlot) nemrég nagy arannyal tért haza a brüsszeli Concours Mondial-ról.
Utolsó frissítés ( 2008. augusztus 11. )
 
Bolyki Pincészet PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2008. július 05.

Bolyki JánosBolykiéknál, mint az Egri borvidéken oly sok családban, régmúltba nyúló hagyományai voltak a szőlőtermesztésnek. Saját művelésű termő területtel is rendelkeztek néhány jónevű helyi dűlőben, de borkészítéssel sokáig jószerivel csak a saját kedvükre foglalkoztak. Ekkor érkezett el az 1998-as év, melyben Jani, a család frissen diplomázott gépészmérnök fia úgy gondolta, hogy kezébe veszi a birtok irányítását és mer valami igazán nagyot álmodni belőle. Eleinte ő is csupán eladásra termelte a szőlőt, de a környék emblematikus borászaival való találkozása mind inkább arra sarkallták, hogy próbálja ki magát ebben a sok buktatóval járó, ámde annál csodálatosabb szakmában is.

Így hát újabb kiváló termőterületeket vásárolt, újabb, saját elképzeléseinek megfelelő szőlőket telepített, és ezzel egy időben elkezdte a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a szőlész-borász szakot, ahol 2003-ban szerzett diplomát. Igazi diplomamunkáját is ebben az évben készítette el egy kiemelkedő minőségű Bikavér formájában, amely 2006-ban az igen rangos borászati seregszemlének számító Challange International du Vin borversenyen ezüstérmet nyert. Azóta is sikert sikerre halmoz, fiatalos elszántsága és a minőség iránti elkötelezettsége rendre kiváló borokat eredményez. A tradicionális eljárások betartása mellett jellemző rá a kísérletező kedv és az ellentmondást nem tűrő törekvés a legmagasabb minőség elérésére.   

Utolsó frissítés ( 2009. február 21. )
 
A Heimann Családi Birtok PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Kapalló G. Gyula   
2008. május 19.

 A Heimann család az 1728-ban született Michael Haiman borásztól származtatja családfáját, aki a Fekete-erdõ környékérõl hozta magával a svábok fejlett borkultúráját. Az általa megteremtett szőlészet és árutermelő borászat nagy hatással volt a szekszárdi borkultúrára és a térség gazdasági fejlődésére egészen a II. Világháborúig. Az ezt követő évtizedek azonban szinte mindent elpusztítottak, amit a család mintegy két évszázad alatt felépített.

Szerencsére az 1990-ben egy kis présházzal és 0,6 ha. szőlővel újjászülető családi vállalkozás mára már ismét egy nagyobbacska, mintegy 20 ha-os birtoktestet, valamint egy egészen komoly és korszerű feldolgozó üzemet mondhat a magáénak a Szekszárdi Borvidéken, melyhez nemrég készült el újonnan egy kiváló érlelőpince is. Az ily’ módon főnixként újraéledő családi borászat technológiai törekvéseiről összefoglalva elmondható, hogy a megőrzés érdekében a maximumot, egyéb beavatkozásban pedig a minimumot célozzák meg annak érdekében, hogy a borok a legtermészetesebben szekszárdiak és Heimannok maradjanak.
 

Utolsó frissítés ( 2009. február 21. )
 
Béres Borászat PDF Nyomtatás E-mail
Írta: -ka-pír-   
2007. augusztus 13.

 A Béres Szõlõbirtok és Pincészet 90 hektáros birtoka a tokaji borvidék mértani középpontjában, Erdõbényén, a Bényei medencében fekszik. A területet 2002-ben megvásárló Béres család eltökélt szándéka, hogy a borvidék ezen patinás részén újra csúcsminõségû borok készüljenek, melyek tovább öregbítik a tokaji bor hírnevét hazánkban és szerte a világon. A Béres Cseppel hírnevet szerzett tulajdonosok a természet szeretetét és tiszteletét, a megalkuvás nélküli minõségre való törekvést és az állandó újító kedvet hozták magukkal a borászatba.

A birtok Erdõbénye határában található. Ezen a tájon a szõlõ õshonos nõvény, melynek bizonysága, hogy innen került elõ a miocénkori õsszõlõ, a Vitis Tokaiensis levelének sok millió éves megkövült lenyomata. A község egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, melyet a honfoglalás óta magyar faluként tartanak számon és elsõ írásos említése 1404-bõl származik. A település egykor a tokaji bor elõállításának egyik központja volt.

Utolsó frissítés ( 2008. május 19. )